Még ha elsőre furcsának is tűnik, bizony lehetséges, hogy a kinti zimankós hidegből hőt nyerjünk és azáltal fűtsük a házunkat.
Ehhez nyújtanak hatékony megoldást a hőszivattyúk.
A hőforrás alapján négyféle típusba sorolhatjuk:
Mind a négy több pozitív tulajdonsággal is rendelkezik, viszont a két legtöbbször alkalmazott hőszivattyú a levegő-víz és a levegő-levegő hőszivattyúk.
A levegő-víz hőszivattyú megnevezése a hőforrás és a fő leadó környezet kombinációjából következik, vagyis a levegő (forrás) és a víz (leadó közeg).
Ismerjük meg jobban a levegő-víz hőszivattyút!
Ami a működését illeti, hasonló, mint egy hűtőszekrény, vagy mint egy klíma, légkondi, vagyis levegő-levegő hőszivattyú.
A legalapvetőbb különbség a levegő-víz hőszivattyú és a klíma között, hogy az előbbi esetben nem konkrétan a levegőt fűti fel a beltéri egység, hanem a közvetítő közeget (vizet) hűti vagy fűti egy hőcserélő segítségével.
A levegő-víz hőszivattyú pozitív tulajdonsága, hogy a levegő-levegő hőszivattyúkkal ellentétben mindössze egy beltéri modulra van szüksége ahhoz, hogy a fűtéshálózaton átjusson a meleg víz a hőleadókhoz a felhasználás helyszínére.
Az előbb említett hőleadásra több minden is alkalmas lehet: falfűtés, padlófűtés, radiátor, mennyezet hűtés-fűtés stb.
Ezeken kívül bizonyos levegő-víz szivattyúk alkalmasak arra is, hogy használati melegvizet állítsanak elő.
A levegő-víz hőszivattyúkat könnyen és gyorsan lehet telepíteni, hatósági engedély sem szükséges a rendszer kiépítéséhez.
Amennyiben egy újépítésű házról vagy lakásról van szó, akkor akár olcsóbban is kijöhetünk mintha gázfűtést vezetnénk be.
A neve alapján kikövetkeztethető, hogy a levegőből nyeri a hőenergiát a levegő-víz hőszivattyú.
Elsőre talán furcsának tűnhet, hogy a téli fagyos, akár -20-25°C-os levegőből lehet energiát kivonni.
Pedig, ha belegondolunk, hogy az abszolút nulla fok -273°C akkor ehhez képest az előbbi -20°C egészen melegnek tűnhet.
Ebből következik, hogy a levegő hőtartalma meglehetősen magas, és a hőszivattyúk ezt az energiát nyerik ki.
Maga a berendezés két modulból áll (egy kint és egy bent), és ezeknek a beszerelése igazából nem igényel semmilyen plusz előkészületet, mindössze a szükséges helyet kell biztosítani neki.
A levegő-víz hőszivattyú egy optimális megoldás lehet, mivel
Igazából az a lényeg, hogy a hőt egy kompresszor forgatja, a hűtőköri egység viszi és szivattyúzza a melegebb részről a hidegebb pont irányába.
Ezt úgy kell érteni, hogy a kompresszor tulajdonképpen egy körfolyamatot folytat, ami sokkal hatékonyabb teljesítményt produkál, mint bármelyik elektromos fűtés.
A többi elektromos fűtés ugyanis legfeljebb azt az energiát képes leadni, amit felvett, vagyis legfeljebb 1 kW fűtőenergiát állít elő 1 kW áramból.
Ezzel szemben a hőszivattyú ugyanennyi áramból képes akár 3-7-szeres energia leadására is, de ez persze függ attól is, hogy milyen minőségű készülékünk van és, hogy milyen a külső hőmérséklet.
A levegő-víz hőszivattyúk esetében általában két féle típusról lehet beszélni.
A monoblokk hőszivattyúk lényege, hogy a hőszivattyúk beltéri és kültéri egység egy modulba van építve, ami leegyszerűsíti a telepítést, így nem kell kifejezetten hőszivattyú szerelőt hívni, hogy bekösse, elég egy vízszerelő is.
Arra viszont figyelni kell, hogy a lehetséges fagyást megelőzve fagyálló folyadékkal töltsük fel a rendszert.
Emiatt a készülék hatásfoka pár százalékkal romlik, de összességében a monoblok hőszivattyú többnyire az olcsóbb megoldások közé tartozik.
A levegő-víz szivattyúk másik fajtája a split, vagyis osztott hőszivattyú.
Ez a verzió két részre osztott: a beltéri és a kültéri egységre, amelyek között a hűtőkört és a vezérlést ki kell építeni, amihez már mindenképpen klíma-hőszivattyú szakembert kell hívni.
Viszont nem szükséges fagyállót használni ezeknél a típusoknál.
Helytakarékosság gyanánt a használati melegvíz-tartály és a hőszivattyú beltéri egysége akár egyben is kivitelezhető.
Ezutóbbinak a beszerelése is könnyebb, kevesebb munkát és alapanyagot igényel, jóval esztétikusabb megjelenés szempontjából is, mintha külön lenne a két rendszer.
Igaz, hogy a levegő-víz szivattyúknál a COP (vagyis az az arányszám, ami az energiahatékonyságot mutatja) valamivel kisebb értékű, mint mondjuk a talajszondás hőszivattyú esetében.
A COP egyébként a hányadosa a leadott fűtőteljesítményhez felvett elektromos teljesítmény értékének, és minél magasabb ez az érték, a hőszivattyúnk annál jobb hatásfokon működik.
Azonban a Magyarországon általános hőmérsékleti viszonyok tekintetében egy megfelelő, többnyire ideális megoldás lehet a levegő-víz hőszivattyú, mivel alapvetően egy nagyszerű hatékonyságú szerkezet és alacsony befektetési költségekkel kivitelezhető.
Ami a hőszivattyús rendszer előnyei közé sorolható, hogy ha biztosítva van az áramellátás, akkor szinte bárhova telepíthető és működtethető függetlenül a földrajzi adottságoktól.
A telepítésnek alacsonyak a plusz előmunkálatai és költségei, és ennek köszönhetően a beruházás összegét kordában lehet tartani.
Az alacsony telepítési költségekhez képest a megtérülési idő nem sok, főleg ha a COP 3.5-4.2 értékeket ad.
Ami a hátránya, hogy a hőszivattyú által megtermelt hő a kinti hőmérséklettől is függ.
Előfordulhatnak olyan szélsőségesebb időjárási körülmények, amikor szükség van némi rásegítésre és ez az üzemeltetés hatékonyságát csökkentheti, ami által növekedni fognak a költségek.
Ha kérdésed van a levegő-víz hőszivattyúkkal kapcsolatban vagy esetleg már el is döntötted, hogy szeretnél befektetni egy ilyen rendszerbe, akkor töltsd ki űrlapunkat, hogy partnereink minél előbb munkához láthassanak!
Tudni szeretnéd, hogy hőszivattyúval vagy klímával lenne-e érdemes fűteni? A válasz megadása nem is olyan magától értetődő, de mi igyekszünk segítséget nyújtani a számodra!
A hőszivattyú egy kiváló befektetés, ami mostanra annyira nyilvánvaló, hogy talán beszélni is kár róla. De mennyi a megtérülési ideje ennek a beruházásnak?
Egy hőszivattyú rendszer kiépítése, telepítése és beüzemelése, lássuk be, nem kevés költséggel jár. De vajon mi mindennel kell számolnod, ha ilyen irányú terveid vannak?
Az újépítésű ingatlanokra vonatkozó szabályok 2024-től megkövetelik a BB besorolást és a megújuló energia használatát. Hőszivattyú rendszerrel mindez gyerekjáték lesz!
Sokakban, így Benned is felmerülhet a kérdés: vajon egy gázkazán lenne jobb döntés, vagy egy hőszivattyú rendszer? Ennek a témának járunk most utána kicsit alaposabban!
Ne bajlódj a magas gázszámlákkal és drága szerelőkkel! Válassz egy előnyös és komfortos fűtésrendszert, ami még az ökológiai lábnyomodnak is jót tesz! A megoldás hőszivattyú fűtés!
Szeretnéd kihasználni a házad alatt csörgedező talajvizekben rejlő lehetőségeket? A víz-víz hőszivattyú rendszerrel a vízben rejlő energiákkal befűtheted az otthonodat! Tudj meg róla többet!
Ha szeretnél egy praktikus és gazdaságos fűtési rendszert az otthonodba, akkor a levegő-víz hőszivattyút Neked találták ki! Olvasd el bejegyzésünket és ismerd meg ezt a kivételes lehetőséget!
Kényelem és környezetvédelem kéz a kézben: ez a hőszivattyús padlófűtés! További jó hír, hogy nem csak a környezetet, hanem a pénztárcád is védi ez az innovatív megoldás.
Nehéz eldönteni, hogy a hagyományos gázkazánnal, vagy inkább az újabb, még kevésbé elterjedt hőszivattyúval fűts? Összegyűjtöttünk néhány szempontot, ami megkönnyítheti a választást!
A hőszivattyú az egyik legtakarékosabb módja a fűtéshez szükséges hőenergia előállításának. Egy hőszivattyús bojlerrel ráadásul még a melegvíz-ellátást is hatékonyan megoldhatod!
Valószínűleg Téged is foglalkoztat a kérdés: mi mindentől függhet egy hőszivattyú rendszer ára? A felvetés összetett, de igyekszünk mindenre kiterjedő választ adni!
Vajon milyen fűtésrendszerrel lehet a leghatékonyabban kihasználni a hőszivattyúk adta lehetőségeket? Jó lesz a régi, vagy újra lesz szükség? Most megtudhatod a választ!