Az energiahatékony megoldások alkalmazásának népszerűsítése napjaink egyik legfontosabb feladatai közé tartozik.
Hozzáteszem, hogy a csillagászati energiaárak mellett nem nagyon kell győzködni senkit, hogy gondolkodjon el az alternatív megoldásokon.
A csökkenteni kívánt tételek közül a fűtésszámla minimalizálása az elsők között van.
Erre lehet egy megfelelő opció a hőszivattyú fűtésrendszer alkalmazása.
De mit is takar az, hogy hőszivattyú és hogyan lesz ebből fűtés?
A következő néhány bekezdésben ezt fogom kifejteni.
A hőszivattyú üzemeltetéséhez nincs szükség füstgáz elvezető rendszerre, gáz bekötésre, de még tüzelőanyagra sem.
A hagyományos fűtésberendezések bekötése költséges és nem épp rövid eljárás, ezzel ellentétben a hőszivattyú telepítése gyors és egyszerű.
Az áramfogyasztása minimális, az egyik legtisztább fűtési lehetőség és hosszútávon meglehetősen gazdaságos.
Eleve a környezetből nyeri a felhasznált energia nagy részét, de ha megújuló energiaforrással működtetjük, akkor egy teljesen környezettudatos fűtési rendszert kaphatunk.
A hőszivattyúknak többféle fajtája létezik, amelyeket az alapján kategorizálunk, hogy honnan vonják el működésükhöz nélkülözhetetlen energiát.
Ez alapján beszélhetünk víz, levegő és geotermikus hőszivattyúkról, és ezeken belül is megkülönböztetünk egymástól levegő-víz, víz-víz és levegő-levegő hőszivattyúkat.
A hőszivattyú megfelelő működéséhez a legfontosabb a hűtőközeg, aminek a forráspontja alacsony hőmérsékletű.
Az elv lényege, hogy elvonják az alacsonyabb hőmérsékletű környezetből a hőt, és elszállítják a magasabb hőmérséklettel rendelkező helyre.
A hőenergiával való gazdálkodás tulajdonképpen az elsődleges cél, amit például meleg víz előállításához is használhatunk a környezeti hő alkalmazásával.
A hőszivattyú tehát egy olyan berendezés, amely felhasználja a meleg környezetben leadott hőt, de a legegyszerűbben talán a hűtőgépekhez lehetne hasonlítani a működésüket.
Ezenkívül vannak abszorpciós és gőzkompressziós elv alapján működő hőszivattyúk is.
És, ami szintén praktikus tulajdonságuk, hogy bizonyos fajtáik akár fordított üzemmódra is képesek, vagyis ilyenkor hűtik a helyiséget.
Ahogy a neve is mutatja, a levegő-levegő hőszivattyúk a hőt a kültéri levegőből vonják el és ezt adják le egy beltéri helyiségben lévő légtérbe.
A hőszivattyúba beszerelt kompresszor felel azért, hogy a levegő folyamatosan mozgásban legyen, és szállítsa a hőt az épületbe, továbbá összenyomással melegítse fel a hűtőközeget.
A hűtőközeget egy gázkeverék alkotja, amelynek alacsonyan van a forráspontja, és aminek közreműködésével a hőszivattyú el tudja vonni a hőt az alacsonyabb hőmérsékletű közegből, és elszállítja a magasabb hőmérsékletű helyre.
A levegő-víz hőszivattyú esetében az előzőhöz képest annyiban módosul a működési elv, hogy ahogy a levegőből kivonja az energiát, közben a lakásban felmelegíti a fűtéshez szükséges vizet.
Mindeközben a hűtőközeg halmazállapotot vált, vagyis elpárolog, vagy a másik lehetőség, hogy cseppfolyósodik.
A művelet hasonlít a vízforralás folyamatához, de itt a hűtőközegnek nem kell elérnie a 100°C fokot az elforráshoz, mivel képes a halmazállapot módosítására alacsonyabb hőmérsékleten is (még 0 °C foknál is).
Az elektromos kompresszor felel azért, hogy ez a procedúra folyamatos legyen.
Két feladatot kell ellátnia a kompresszornak: a hűtőközeget összenyomással felmelegíti, illetve szállítja a felvett hőt az épületben.
Hatékonyság és üzemeltetési költség (COP) szempontjából a víz-víz hőszivattyú lehet a legideálisabb választás.
A víz-víz típusú hőszivattyúnál a talajvíz szolgáltatja számunkra a fűtéshez elengedhetetlen hőt.
A körforgást úgy biztosítja a rendszer, hogy a felvett vizet visszajuttatja oda ahonnan kivette, vagyis a réteg- vagy talajvízbe.
Ennek a megoldásnak a nehézsége, hogy szükség van egy fúrt kútra, ahonnan kinyerhetjük a vizet.
Továbbá, mindenképp kell majd egy vagy több nyelő kút is, hogy legyen hova visszajuttatni a vizet, amit a fűtéshez felhasználtunk.
Ajánlott próbafúrást végezni a telepítés előtt, hogy felmérhessük, elég lesz-e a víz és megfelelő-e a minősége a hőszivattyú üzemeltetéséhez.
Ami ennek a verziónak az előnye, hogy a COP (jósági tényező vagy hatékonyság) a legmagasabb a hőszivattyúk között, nagyobb hideg esetén akár 5-7 közé is eshet az értéke.
Egy ilyen berendezéssel nem lesz szükség más fűtésrendszerre, a működtetésével járó költségek és a hőnyereség mértéke könnyedén kiszámolhatóak.
Ami a hátránya, hogy a telepítést megelőző sok-sok előkészület – vagyis a kutak fúrása – plusz költségekkel járnak.
Ha a víz elapad, akkor nem fog működni a hőszivattyúnk, hiszen több köbméternyi vizet használ fel óránként.
A talajszondás hőszivattyú a talaj geotermikus energiáját hasznosítja, onnan nyeri a szükséges hőt.
Ahogy a víz-víz hőszivattyúnál, úgy itt is fúrni kell, hogy a működéshez szükséges mélységbe juttathassuk le a szonda KPE csöveit a talajba.
Ezeket a csöveket 80-120 méter mélyre ajánlott lefúrni, olyan módon, hogy két előremenő és két visszajövő cső mehessen egy furatba (ez történik egy előremenő és egy visszajövő csőnél is).
Ebben az esetben a fúrás már komplikáltabb feladat és szükség lesz a bányakapitányság engedélyére is.
Ami a talajszondás hőszivattyú mellett szól, hogy a COP érték magas, 4-5 közötti értéket ér el, a kinti hőmérséklettől függetlenül.
Ezenkívül a rendszer kis helyigényű és egyedül is képes ellátni egy családi ház fűtési igényeit, és nyáron a hűtést biztosítja (ennek viszont plusz költségei vannak).
Ami a hátránya, hogy az előkészületek és maga a telepítés elég költséges, illetve a fúráshoz mindenképp szükség van az engedélyek beszerzésére.
Ahogy látjuk fentebb, ahány igény, annyiféle hőszivattyús rendszer van!
Mérd fel az igényeidet és vágj bele Te is a hőszivattyús fűtésrendszer projektbe!
Töltsd ki űrlapunkat és partnereink segítségével, hamarosan Te is élvezheted a természet adta erőforrások előnyeit!
Egy hőszivattyú rendszer kiépítése, telepítése és beüzemelése, lássuk be, nem kevés költséggel jár. De vajon mi mindennel kell számolnod, ha ilyen irányú terveid vannak?
Az újépítésű ingatlanokra vonatkozó szabályok 2024-től megkövetelik a BB besorolást és a megújuló energia használatát. Hőszivattyú rendszerrel mindez gyerekjáték lesz!
Sokakban, így Benned is felmerülhet a kérdés: vajon egy gázkazán lenne jobb döntés, vagy egy hőszivattyú rendszer? Ennek a témának járunk most utána kicsit alaposabban!
Ne bajlódj a magas gázszámlákkal és drága szerelőkkel! Válassz egy előnyös és komfortos fűtésrendszert, ami még az ökológiai lábnyomodnak is jót tesz! A megoldás hőszivattyú fűtés!
Szeretnéd kihasználni a házad alatt csörgedező talajvizekben rejlő lehetőségeket? A víz-víz hőszivattyú rendszerrel a vízben rejlő energiákkal befűtheted az otthonodat! Tudj meg róla többet!
Ha szeretnél egy praktikus és gazdaságos fűtési rendszert az otthonodba, akkor a levegő-víz hőszivattyút Neked találták ki! Olvasd el bejegyzésünket és ismerd meg ezt a kivételes lehetőséget!
Kényelem és környezetvédelem kéz a kézben: ez a hőszivattyús padlófűtés! További jó hír, hogy nem csak a környezetet, hanem a pénztárcád is védi ez az innovatív megoldás.
Nehéz eldönteni, hogy a hagyományos gázkazánnal, vagy inkább az újabb, még kevésbé elterjedt hőszivattyúval fűts? Összegyűjtöttünk néhány szempontot, ami megkönnyítheti a választást!
A hőszivattyú az egyik legtakarékosabb módja a fűtéshez szükséges hőenergia előállításának. Egy hőszivattyús bojlerrel ráadásul még a melegvíz-ellátást is hatékonyan megoldhatod!
Valószínűleg Téged is foglalkoztat a kérdés: mi mindentől függhet egy hőszivattyú rendszer ára? A felvetés összetett, de igyekszünk mindenre kiterjedő választ adni!
Vajon milyen fűtésrendszerrel lehet a leghatékonyabban kihasználni a hőszivattyúk adta lehetőségeket? Jó lesz a régi, vagy újra lesz szükség? Most megtudhatod a választ!